Ó anyám!!- volt a reakcióm, amikor megpillantottam a mai nap lányát. Amióta világ a világ, talán ez a genetikánkban benne van, egyszerűn élünk halunk a jó mel.lekért. Megnézzük őket, és van, hogy bár tudjuk nem szabad oda néznünk, de mi még se bírjuk ki. Egyszerűen megragadják a a figyelmünket és nem eresztik. Persze ehhez nem árt ha van mit a tejbe aprítani, nem elég egy üres tejeszacskó.
Itt van nekünk mindjárt Devin Brugman, akinek meg se kell szólalnia, nem kell csinálnia semmit igazából csak legyen. Elég ha ott van és nézhetjük, és máris beindul a nyálelválasztásunk. Mit lehet ilyenkor mondani? Köszönjük. Gyönyörű.
