Szeptember 1.én elindult az idei tanév, és ennek a hírnek nem mindenki örült.
Diákként azt gondoltuk, hogy a szeptemberi iskolakezdés nekünk a legrosszabb. Valljuk be nem sok gyerek van, aki várja az iskolát, legalábbis a mi csapatunk nem ebbe a csoportba tartozott. Már akkor rosszul voltunk, amikor augusztus végén el kellett menni vásárolni és megvenni a tanszert, meg a táskát, meg mindent ami a suliba szükséges. Nem volt elég, hogy eltelt a nyár, és jön az esős ősz, de még a suli is egy teher volt. Aztán eltelt pár év és most már azt látjuk, hogy ezt az átállást a szülőknek is meg kell szokni, mert bizony reggel el kell vinni a gyereket a suliba, persze ha már nagyobb akkor már maximum csak kényelmi szempontból.
Nina már nem kisiskolás de még nem fejezte be tanulmányait, azonban Ő már szorgosan dolgozik a suli mellett, mert a megélhetését fedeznie kell valamiből. Ez példaértékű az már kevésbé, hogy mivel keresi a kenyérre valót. Elmondása szerint semmivel nem fog többet keresni ha elvégzi a sulit de nem szeretné, hogy megszóllják érte, hogy alul iskolázott. Vannak céljai és tudatosan él, sok terve van a jövőben de előbb a sulit akarja befejezni.
