2024. november 26-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül megrendezésre a „Poszt-COVID-jelenségek kutatása” szimpózium, ahol vezető hazai kutatók tárgyalják a legfrissebb eredményeket. A fókuszban ezúttal már nem az akut tünetek, hanem a poszt-COVID, vagyis long-COVID-szindróma során jelentkező hosszú távú idegrendszeri károsodások állnak.
A COVID-19 hatása az idegrendszerre
Dénes Ádám, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet neuroimmunológusa szerint a SARS-CoV-2 nem csupán rövid távú megbetegedéseket okoz: a fertőzés súlyos gyulladásos folyamatokat indít el az agyban és más létfontosságú szervekben. A kutatók már a járvány kezdetén felfigyeltek arra, hogy a COVID-19 jelentős mértékű gyulladást vált ki a szervezet különböző pontjain, különösen az agyban, ami hosszú távon is érezteti hatását. Az agyban megjelenő gyulladásos folyamatok egyik fő okozója az úgynevezett mikroglia-sejtek reakciója, amelyek az agy immunvédelmét biztosítják.
Fotó: Freepik
Az idegrendszeri változások tünetei és következményei
Az agyban kialakuló gyulladás számos neurológiai elváltozást eredményezhet, például az idegsejtek közötti kapcsolatokat biztosító szinapszisok károsodását vagy a mielinhüvely sérülését. Ez utóbbi a gyulladásos folyamatok egyik legsúlyosabb következménye, amely az ingerületátvitel zavarához vezet, ami tovább súlyosbíthatja a neurológiai tüneteket. Dénes Ádám és csapata különféle képalkotó módszerekkel vizsgálta azokat a betegeket, akik a COVID-19-en átestek, és idegrendszeri panaszokkal küzdöttek. Az eredmények szerint az agyi gyulladás akár több hónapig is megmaradhat, ami különösen a vegetatív idegrendszert érinti súlyosan. Ez a rendszer felelős a vérnyomás, szívritmus és légzés szabályozásáért – így nem meglepő, hogy a betegek gyakran tapasztalnak keringési zavarokat és szívritmusproblémákat is.
Hosszú távú hatások és az utánkövetés fontossága
A COVID-19-gyulladásos hatásai nem egyformán érintenek mindenkit. Azoknál a betegeknél, akik fiatalabbak, vagy erősebb az immunrendszerük, lassabb és hosszadalmas regenerálódás figyelhető meg. Az idősebbek esetében viszont a gyógyulási folyamat nehézkes, mivel az agyszövetek regenerációs képessége az életkor előrehaladtával csökken. Az utánkövetés különösen fontos, mert a neurológiai tünetek hónapokig, sőt, egyes esetekben akár évekig is fennmaradhatnak, és nem ritka, hogy a SARS-CoV-2 vírus jelenlétére utaló jeleket találnak az agyszövetekben hosszú idő elteltével is.
Jövőbeli kilátások és kezelés
Bár a kutatók több poszt-COVID-hoz köthető mechanizmust feltártak, jelenleg nincs célzott kezelés, amely megszüntetné ezeket a hosszú távú gyulladásokat. A szokásos gyulladáscsökkentő terápiák hatékonynak bizonyultak az akut tünetek enyhítésében, de a hosszú távú neurológiai következmények enyhítésére nem. A kutatások folyamatosan zajlanak, és remélhetőleg hamarosan hatékonyabb terápiás megoldások is elérhetők lesznek a long-COVID szindróma kezelésére.
Ez is érdekelhet: Itt vannak az új Covid-vírus főbb tünetei
