A Börzsöny mélyén hatalmas arany- és ezüstkészletek rejlenek, melyek kitermelése hamarosan megkezdődhet. A bányászati cég bejegyzése megtörtént, és az engedélyeztetési folyamatok is előrehaladott állapotban vannak.
A magyar aranykorszak új fejezete
Magyarország aranykora a 13. és 16. század között volt, amikor a világ nemesfém-termelésének 80%-át adta. Az egykori bányavárosok – Selmecbánya, Körmöcbánya és Besztercebánya – a világ fontos központjaivá váltak, ám a trianoni békeszerződés következtében ezek a területek határainkon kívülre kerültek. Most viszont újra fellángolhat a magyar aranybányászat a Börzsöny hegység alatt.
A NASA georadaros mérései alapján elképesztő mennyiségű arany és ezüst rejtőzik a föld mélyén, akár 2100 méteres mélységben. A becslések szerint a hegység 9000 tonna aranyat és ugyanennyi ezüstöt tartalmaz, amelynek összértéke 720 milliárd euróra tehető. Ez a szám felfoghatatlanul nagy: ha ezt az összeget 100 eurós bankjegyekben képzelnénk el, 72 darab Boeing 747-es repülőgép tömegével lenne egyenértékű!
A bányászat gazdaságossága: mennyi aranyat tudunk kitermelni?
A bányászati tervek szerint az arany és ezüst kitermelése akár fél évszázadon át is tarthat, de a gazdaságosan hozzáférhető nemesfémek leginkább 500 méteres mélységig találhatók. Ez még mindig hatalmas mennyiség, amely körülbelül 3000 tonna aranyat és 3000 tonna ezüstöt jelent. Az első években a cél, hogy 12 éven belül 1000 tonna aranyat és 1000 tonna ezüstöt termeljenek ki.
A cég, a Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság, ambiciózus tervekkel rendelkezik. Az első aranyrúd akár 6-7 éven belül elhagyhatja a finomítót, ahol a végtermék 999,9 ezrelék tisztaságú lesz. A projekt mögött álló Hun-Bányászat Kft., melyet Varga István vezet, már több jelentős felfedezést tett, amelyeket a Magyar Geológiai Szolgálat is megerősített.
Innováció és környezetvédelem kéz a kézben
Az arany és ezüst feldolgozása innovatív technológiákkal történik majd, ahol a robottechnika segítségével aprítják a kőzeteket, és aranymosó berendezésekkel választják ki a nemesfémeket. Az EU-ban tiltott cián használatát így teljesen elkerülik, ezzel környezetbaráttá téve a folyamatot. Ez különösen fontos a Duna–Ipoly Nemzeti Park védett területén.
A bányanyitás kezdetén 380-400 főt foglalkoztatnának, amely létszám idővel 1200-1400 dolgozóra bővülne. A szakemberek kiképzésére Márianosztrán felsőoktatási intézmény létesülne, amely egyedülálló módon a jelenlegi börtön területén működne.
Magyarország új gazdasági fellendülése?
A Börzsöny alatti arany és ezüst kitermelése nemcsak gazdasági szempontból lehet jelentős, hanem nemzeti büszkeségünk visszanyerésének is szimbóluma lehet. Az aranykorszak újra eljöhet, és talán egy aranytömb megcsillanása a föld mélyéről most is elhozza azt a fellendülést, amelyről korábban csak álmodhattunk.